Komposztálás
-
jani
- Tiszteletbeli KemenceBarát
- Hozzászólások: 147
- Csatlakozott: 2018.08.09. 17:38
- Adott köszönetek: 2x
- Kapott köszönetek: 9x
Re: Komposztálás
Termokomposztálásról röviden
szerző: Kökény Attila
Forrás: http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/ ... en_22.html
Az intenzív mezőgazdaság a vegyianyagaival tönkretette a Föld legtöbb termőtalajának természetes tápanyagszolgáltató képességét, ami a talaj táplálékhálójának kiegyensúlyozott működésére épül.Az elmúlt évtizedekben azonban széleskörű tudás gyűlt össze kísérletező farmerok tapasztalataiból és tudományos kutatók kísérleteiből, miként is lehet megfordítani a rombolást és újraépíteni a termőképességet.A regeneratív mezőgazdaság képes visszaállítani és fenntartani a termőképességet minimális input használatával, s a megoldások már világszerte több száz millió hektáron, minden földrészen, talajtípuson, klímán bizonyítottan tisztességes hozammal működnek.A regenerációs eljárások keretrendszere magában foglalja a konzervációs talajművelést (forgatás nélküli művelést és direktvetést), a mulcshagyó művelést, a sok fajtából álló fedőnövények alkalmazását, intenzív legeltetést, s a biológiai egyensúly létrehozására a komposzt és komposztkészítmények alkalmazását.Nagyon fontos, hogy a keretrendszerből kiemelt egyes elemek alkalmazása nem hoz tartós eredményt és önmagában jóval alacsonyabb hatásfokú.Például direktvetést elkezdeni szerves anyagban szegény és sérült mikrobiológiájú talajban értelmetlen, mert a föld nem képes tápanyagot szolgáltatni a kultúrnövényeknek, a gyomnyomás nagyon magas lesz, mert a zavart talajállapot még a gyomoknak kedvez és a föld tömörödöttsége miatt a gyökerek sem képesek megfelelően terjedni.Ezért szerintem a regenerációs mezőgazdaságra való áttérést a talaj mikrobiológiai egészségének helyreállításával érdemes kezdeni. A mikroorganizmusokat utána táplálni kell, erre szolgálnak az élő fedőnövények és a mulcs. A mikroorganizmusok 24 órában dolgoznak a tápanyagok feltárásán és életfolyamataiktól már elkezd lazulni a talaj, a táplálékháló működése beindul, a gyomok nyomása csökken és a kultúrnövényeknek rendelkezésére áll már a feltárt tápanyag.Ez a folyamat éveket vesz igénybe, ezért bármikor el lehet kezdeni, csak javulni fog tőle a termékenység.Ne feledd, az elmúlt 50 évben több ezer év talajépítő folyamatának eredménye lett tönkretéve, aminek teljes helyreállítása jó technológiával nagyjából 10-15 évre tehető, de már az első 2-3 év után látható a pozitív fejlődés.A talaj gyógyszere a magas biológiai értékű komposzt és az Aktívan Levegőztett Komposzt Oldat (ALKO, angol technikai nevén Actively Aerated Compost Tea, AACT), amelyekben megtalálhatóak mindazon jótékony mikroorganizmusok, akik elszaporodva létrehozzák és megerősítik a biológiai egyensúlyát vesztett talajokban a táplálékhálót. A természetben a táplálékháló biztosítja a tápanyagot a növényeknek és a gombás/bakteriális aktivitás stabilizálja a talaj szerkezetét. A táplálékháló csak egészséges talajban működik kielégítően, tömörödött, elporított, levegőtlen, vegyianyagokkal és sókkal terhelt földben nem képes ellátni védelmi és táplálékszolgáltató funkcióját, az ilyen környezet a kártevőknek kedvez és szintetikus input nélkül nem fenntartható a termelés.
A komposzt a közhiedelemtől eltérően nem trágya és használati értéke nem a kémiai analízisében foglalt NPK mennyisége, hanem a mikroorganizmusok gazdagsága, amelyek nagy példányszáma és változatossága képes gyorsan és maradandóan a talaj termékenységét javítani. Egy jó minőségű komposzt tömegének jelentős része mikroorganizmusokból áll, s több mikroorganizmus van egy kilogramm komposztban, mint amennyi csillag az égen! A magas biológiai értékű komposzt és az abból készülő ALKO a talaj mikroszkopikus élővilágát pótolja és erősíti, illetve az ALKO a föld feletti vegetáció természetes immunitását is helyreállítja.
A komposztoldat készítését egy másik cikkben részletezem, de fontos ismérve, hogy kizárólag közvetlenül kijuttatás előtt lehet elkészíteni a jó minőségű komposztból, ezért kereskedelmi forgalomba nem lehet hozni, sem eltárolni. Gyorsan szaporodó mikroorganizmusokkal teli oldatról van szó, amely oldat biológiai összetétele órák alatt képes jelentősen megváltozni a környezeti hatásoktól függően, levegőtlenné válása esetén órák alatt anaerob mikroorganizmusok szaporodnak fel benne, amelyek már nem jótékony hatásúak. Az oldat biológiai minőségét mikroszkóppal végezzük és a házilag végzett analízishez érdemes elvégezni egy talajmikrobiológiai tanfolyamot.
A komposztálás
Nagyon sokan komposztálnak különböző elvek alapján, azonban a végtermék elég sokszor nem kielégítő tulajdonságokkal rendelkező komposzt, hanem esetleg évekig rothasztott, mikrobiológiában szegényes, elszenesedett szerves anyag.
A komposzt mikroorganizmusokban gazdag, sötétbarna, erdőillatú, laza szerkezetű anyag, amely levegős környezetben zajló lebontó folyamat végeredménye. A komposztnak mindig kellemes erdőillata van, az átrakások során érezhetőek anaerob bomlástermékek kis mennyiségben (ammónia, hidrogén-szulfid, stb.) de a komposztnak alapvetően nem lehet rothadt szaga.
Egy trágyahalom vagy friss fűkaszálék rothadása nem komposztálás, bár a több éves rothadás végeredménye emlékeztethet komposztra.
A minél változatosabb fajtájú szerves anyagok levegős komposztálási folyamata végbemehet az alábbi egyszerű módokon:
Statikus komposzt (megfelelő arányban összekevert szénben és nitrogénban gazdag anyagok kontrollálatlan, lassú korhadása, keverés nélküli, levegőben gazdag környezetben
Vermikomposzt (giliszták segítségével feldolgozott szervesanyagok, levegőben gazdag környezetben)
Termokomposztálás (megfelelő arányban összekevert szénben és nitrogénban gazdag anyagok irányított és ellenőrzött korhadása, meghatározott ciklusú keveréssel, levegőben gazdag környezetben)
A komposztálás leghatékonyabb formája a termokomposztálás, ezzel optimális körülmények között 3 hónap alatt már elkészülhet a komposzt.
A termokomposztálás során levegőben gazdag környezetben a megfelelő arányban összekevert szerves összetevők gyorsan és kontrolláltan, magas hőfejlődés mellett alakulnak stabil tápanyaggá, miközben a fertőző gombák és baktériumok, illetve a gyommagvak sterilizálódnak.
A lehűlési fázisban a talaj és ezen keresztül a növények számára jótékony mikroorganizmusok szaporodnak fel, amelyek a komposztkészítmények kijuttatásakor gyorsan belakják a környezetet.
A mikroorganizmusok mindegyike más táplálékra specializálódott és más környezeti körülmények között aktív, ezért rendkívül fontos a minél szélesebb változatosságú tápanyagok biztosítása a komposzthalomban.
Minél több féle szerves kiinduló anyagból dolgozunk, annál több féle mikroorganizmusnak adunk táplálékot, ezáltal a területünken is megnövekszik az élővilág változatossága. A változatos élővilág pedig egyre magasabb termékenységet, lazább talajállapotot és egészségesebb növényeket jelent.
A termokomposztálás folyamata
A biológiailag aktív termokomposztot kb 1-1.5 m3 legkisebb mennyiségben érdemes előállítani, a felső mennyiségi határt csak a üzemméret korlátozza. Ekkora térfogatú anyagnak van már olyan tehetetlensége, amivel az optimális hőmérséklet, páratartalom és oxigénellátottság egyszerűbben tartható A komposzthalomnak már közvetlenül összeállítás után csökken a térfogata, ezért kb. 2 m3 a kiinduló anyagmennyiség össztérfogata, amely a lebomlás során folyamatosan csökken, a végleges térfogat a kiinduló térfogat kb. 60-30 százaléka.
Ekkora komposztmennyiség szilárd formában kiszórva fél hektár kezelésére elég, ALKO formájában 40-50 Ha permetezésére elegendő, 200 liter/Ha arányban. A szilárd komposzt és az ALKO hatásmechanizmusa azonban eltérő, ezért a szükséges biológiai változtatás függvényében kell alkalmazni a két különböző anyagot.
A tesztelésre vagy kis területre szükséges komposzt előállítására szolgáló, állítható méretű komposztkast 50x50 mm vagy 50x100 mm rácsméretű, 3 mm átmérőjű horganyzott, ponthegesztett acélrácsból érdemes készíteni, amelynek magassága 100-120 cm (gabion).
A kör alakú rácsos kas könnyen mozgatható, gyorsan szerelhető, mérete a változó térfogat mértékéhez igazítható és előnye az akadálytalan szellőzés, ami alapvető feltétel a jó oxigénellátottsághoz.
A komposztkast naptól, széltől, esőtől védett helyen kell felállítani, s geotextíliával vagy ponyvával takarni eső ellen (ha túlnedvesedik a komposzt levegőtlenné válhat, ha szeles helyen van, gyorsan lehűl és kiszárad).
Télen, hidegebb időjárás esetén beltérben is összeállítható a komposztkas, mert helyes technológia esetén nem kell tartani kellemetlen szagoktól. Ha nincs lehetőség télen a beltéri komposztálásra, érdemes kockabálával körbe rakni védelemként.A kis léptékű komposztáláshoz csak az alábbi eszközökre van szükség:
sűrű fogú komposztvilla
ásólapát
legalább 40 cm szárhosszúságú komposzthőmérő, de egy méteres trágyalé hőmérő előnyösebb
Komposztkas 50x50 mm ponthegesztett, horganyzott rácsból
A komposztot bármilyen növényi hulladékból elő lehet állítani, amennyiben a megfelelő szén:nitrogén arány (30:1-35:1 C:N) beállítható. A Cornell Egyetem anyagtáblázata jó kiindulópont a különböző nyersanyagok felhasználásához, de a rendelkezésre álló anyagok nagy változatosságúak, ezért a megfelelő összetétel ismert tulajdonságú alapanyagok esetén pontos kalkulációra épül, ismeretlen tulajdonságú anyagok esetén fontosabb a gyakorlat szerepe.
A termokomposzt az anyagra jellemző nedvességi állapotú, térfogatszázalékban megadott alapreceptje az alábbi:
25% nitrogénforrás (minél változatosabb legyen, friss tárgya, féreghajtótól, antibiotikumoktól mentes, tetszőleges fajtájú állattól, az emberi trágya is kiválóan alkalmas, illetve pillangósok kaszáléka tartozik még ebbe a kategóriába)
30% zöld anyag (szermaradványoktól mentes friss zöldkaszálék, széna, zöld vad növények, gyomok, minél változatosabb, annál jobb, a pillangósok nitrogénforrást jelentenek)
45% szénforrás (szermaradványoktól mentes gallyapríték, szecskázott kukoricaszár, kukoricacsutka, szalma, falevél, nád, minél változatosabb a szenes tápanyagforrás, annál jobb)
Fontos a növényvédő szermaradványoktól mentes, lehetőleg BIO területről, BIO állattartásból származó tárgya és egyéb alapanyagok használata, mert a vegyi anyagok pusztító hatásúak a jótékony hatású mikrobiológiára, szermaradványok esetén a legtöbb esetben nem megy végbe, vagy leáll a komposzthalomban a felszaporodási, hőfejlődési folyamat.Ez nem sznobizmus, hanem természetes biológiai igény, mert az intenzív mezőgazdaság által használt vegyianyagok elpusztítják azokat a baktériumokat és gombákat is, amelyeknek alapvető szerepe van a tápanyagfeltárásban.(Erről nem beszélnek szívesen a baktériumtárgya forgalmazók, hogy termékeiket azért kell minden évben megvásárolni a termelőnek, mert az intenzív termelésben alkalmazott fungicidek és bactericidek használata azokat is elpusztítja.)
A komposztkas betöltése előtt a szénforrásokat szükség szerint aprítani és nedvesíteni kell, amíg egyenletesen be nem áznak az összetevők.
A nedvesítésre kizárólag klór és kloramin mentes, kezeletlen vizet szabad használni, (a kezelt víz antibakteriális hatású, megöli a hasznos baktériumokat), javasolt a kút és esővíz használata.
A minél nagyobb változatosságú mikrobiológia megteremtésére a változatos tápanyagok használata mellett érdemes beoltani a komposztot.
Az oltóanyag lehet kereskedelmi forgalomban vásárolt mikrobiális készítmény (különféle baktériumtrágyák, komposztkészítmények) vagy egészséges, emberi tevékenységtől mentes erdőből, őserdőből, érintetlen mezőből gyűjtött talajminta, vagy kis mennyiségű, jó biológiai minőségű komposzt.
A komposztkas összeállítása után az összetevőket szendvicsszerűen, ismétlődően vékony rétegekben kell egymásra helyezni, rakodás közben szükség szerint rétegenként permetezve nedvesíteni az optimális 50-55% nedvességtartalomra.Az első réteg mindig legyen szenes réteg, minél lazább, levegősebb alapanyagból (faőrlemény, kukoricacsutka, kukoricaszár, stb.), utána következhet a nitrogénben gazdag, majd a zöld anyag, s ezek a rétegek ismétlődjenek. A halom tetejére szalmát, mulcsot érdemes tenni, amely szigetelésként működik és levegőt enged át az alsó rétegekbe.A kis méretű halomba levegőztető csövet nem érdemes beépíteni, megfelelő keverési aránynál elegendő levegő jut a halomba.
Az oltóanyagokat kis mennyiségben érdemes alkalmazni, porcukorszerűen szitálva a rétegek közé.
A legegyszerűbb nedvességellenőrzés, ha egy marék anyagot összeszorítva 1-2 csepp folyadék jön ki belőle. Ettől eltérően túl száraz vagy nedves a komposzt, ha száraz, be kelle permetezni, ha túl nedves átrakás közben száraz szenes anyagot adni hozzá.Igen hasznos egy nagy tömegű, csak szénben gazdag anyagokból álló halmot készíteni egy külön kasban, amelyet nedvesen tartva és erdőn, mezőn szedett gombákkal és micéliummal beoltva lehet folyamatos oltóanyagként használni a komposztálás során. A gombaoltás egyszerű, a szedett gombát (akár öreg, kukacos, maradék gomba is megfelelő, vagy csak a fehér gombaszálakkal átszőtt avar) sok vízben leturmixolva be kell locsolni mélyen a aprítékhalmot. Ezáltal jelentős spórakoncentráció kerül a tápanyagban gazdag halomba, amelyet hamarosan átszőnek a gombafonalak.
A megfelelő hőmérséklet szerepe és ellenőrzése
Alapvető követelmény, hogy a komposzthalom minden egyes pontjának el kell érnie az 50 C fokos hőmérsékletet legalább három egymást követő napig.
Ez a hőmérséklet fontos a sterilizálás miatt, így nem maradnak a halomban fertőző mikroorganizmusok és életképes gyommagvak.A jól összeállított komposzthalom maghőmérséklete két-három napon belül eléri a 60-65 C fokot.
Amikor eléri a 65 C fokot, mindenképp át kell forgatni meghatározott sorrendben, hogy megmaradjon a mikrobiológiai változatosság, amely magas hőmérsékleten elpusztulna és a levegőtlenné váló környezetben ne szenesedjenek el a tápanyagok.
A komposzthalom hőmérsékletét komposzthőmérővel folyamatosan ellenőrizni kell A folyamat elején legalább naponta kétszer, a lassuló melegedési fázisok idején egyszer, a hűlési fázisban néhány naponta elég ellenőrizni.
A komposzt maghőmérséklete a mérvadó, amihez jó esetben egy méteres szárú hőmérő szükséges, több helyen ellenőrizve a hőmérsékletet.
Erre a célra lehet használni az olcsóbb, 40 cm szárú, rozsdamentes bimetál hőmérőt is, de optimálisabb a méteres szárú trágyalé hőmérő, mert ez képes a komposzt magjáig elérni.
Komposzthőmérő, 1 méteres szárral
Tehát átforgatni csak akkor kell a komposztot, mikor túlmelegedett a hőmérséklete 65 C fok fölé, vagy legalább három napig már a megfelelő, 50 C feletti hőmérsékleten volt. Hőmérséklet megfutás esetén azonnal át kell forgatni a halmot, mert a túlhevülés esetén egyrészt kipusztulnak a jótékony mikroorganizmusok, másrészt elszenesednek a szerves anyagok komposztálódás helyett. Magas nitrogéntartalmú komposztnál előfordulhat öngyulladás is, ezért rendkívül fontos a hőmérséklet ellenőrzése.
Optimális hőmérsékleti görbe ötszöri átforgatással
A komposzthalom átforgatás sorrendje az alábbi:
komposztkas levétele, összeállítása a régi halom mellett
a komposzthalom felső egyharmadának félrerakása
a komposzthalom belsejét az új halom külsejére tölteni
a régi halom külsejét az új közepére tölteni, míg nagyjából a fele magasságot el nem érjük
a felétől a félretett felső réteget töltjük
majd a régi halom alját az új halom tetejére tesszük
szükség szerint nedvesíteni a halmot az optimális nedvesség elérésér
Jól összeállított halom 4-5 forgatás után már nem melegszik vissza, ekkor megkezdődik a lehűlési fázisa.
Ennek során szaporodnak fel benne a jótékony mikroorganizmusok és az érés során a komposzt tömegének 40-50%-át is eléri az élő mikroorganizmusok tömege.
Komposzt elektronmikroszkóp alatt.A baktériumok, gombafonal és spórák teszik ki a komposzt jelentős részét.
A hőtermelés csökkenése után 3-6 hónapig tartó hűlési fázis során végig érettnek tekinthető a komposzt, akkor alkalmas ALKO készítésére is. A 6 hónapnál idősebb komposztot mindenképp juttassuk ki, mert fokozatosan csökken a biológiai értéke, ahogy elfogyott a tápanyag, úgy fogy belőle az élő mikroorganizmus is.A feljebb vázolt komposztálási forgatókönyv optimális esetre vonatkozik, ettől eltérő helyzetekben be kell avatkozni a halom átrakásánál a megfelelő keverékarányok biztosítására.
Komposzt kijuttatása
Az érett komposztot szilárd formában a nedves talajfelszínre kell kijuttatni 10-20 q/Ha mennyiségben és lehetőség szerint csak sekélyen bedolgozni vagy mulccsal fedni (szántóföldi gyakorlati szempontból hasznos szárzúzás előtt kiszórni trágyaszóróval).
A komposzt bedolgozás nélkül is kiszórható lábon álló kultúrába vagy legelőre, fontos, hogy lehetőleg eső előtt történjen a kijuttatás, mert így a mikroorganizmusok könnyen behatolnak a nedves talajba. A száraz időben, száraz talajra kijuttatás esetén jelentős a mikrobiológiai veszteség,ezért figyelni kell a megfelelő körülményekre.Napsütésben, aszályban nem érdemes kijuttatni a komposztot és komposztkészítményeket, mert a mikroorganizmusok UV érzékenyek, a sokkhatástól jelentős részük azonnal elpusztul a napsütésben és száraz környezetben.A komposztot nem lehet túladagolni, minél több kerül ki, annál gyorsabban lesz jobb minőségű a talaj.
A komposzt vizsgálata
A komposzt mikrobiológiai vizsgálata fontos lépés, mivel ezzel állapítható meg biológiai értéke. A hagyományos, tápanyagokat ellenőrző vizsgálat nem ad információt a biológiai összetételről és aktivitásról.A mikrobiológiai összetétel vizsgálat többféle módon kivitelezhető, az általunk végzett mikroszkópos analízis a biomassza számítással aránylag egyszerűen és gazdaságosan ad képet a komposzt felhasználhatóságáról.Csak a legjobb biológiai paraméterekkel rendelkező komposztot érdemes oltóanyagként használni és oldatként kipermetezni, kevéssé optimális összetételű komposztot csak talaj szerkezetjavító anyagként érdemes számításba venni.Aki otthon szeretné ellenőrizni a talajának és komposztjának biológiai minőségét mindenképp szüksége van egy 40x-100x-400x nagyítású mikroszkópra és megfelelő mikrobiológiai tudásra, hogy felismerje a különféle mikroorganizmusokat.A szükséges tudást a tanfolyamunkon elsajátíthatja és így az alapvető vizsgálatokat el tudja végezni házilag.
Ajánlott magyar nyelvű olvasmányok
Kátai János - talajökológia
Ajánlott angol nyelvű olvasmányok
"Farm-Scale Composting Resource List", Agronomy Resource List from the Appropriate Technology Transfer for Rural Areas (ATTRA) -- companion to ATTRA's "Sustainable Soil Management" Soil System Guide (same site). Reading List, References, Associations, Web Resources, Software, Magazines, Newsletters & Journals, E-mail Discussion Lists & Web Forums, Bibliographies, Current Research.http://www.attra.org/attra-pub/farmcompost.html"On-Farm Composting Handbook", Northeast Regional Agricultural Engineering Service, Waste Management Publications: NRAES-54, 1992, ISBN 0-935817-19-0, 186 pages -- This prize-winning handbook gives a thorough overview of farm-scale composting and explains how to produce, use, and market compost. Benefits and drawbacks, the process, raw materials, methods, operations, management, site and environmental considerations, using compost, marketing, economics, and other options for waste management, with figures, tables, calculations, references (over 160 publications), and glossary. Order online:http://www.nraes.org/nra_order.taf?_fun ... s-54"Field Guide to On-Farm Composting", Northeast Regional Agricultural Engineering Service, Waste Management Publications: NRAES-114, 1999, ISBN 0-935817-39-5, 128 pages -- Day-to-day compost system management, for on-site use. Companion book to the "On-Farm Composting Handbook".http://www.nraes.org/nra_order.taf?_fun ... reparation and Use of Compost", Agrodok No. 8, Agrodok Publications, Agromisa Foundation, 1994, ISBN 90-72746-52-XThe Agrodok booklets are useful and practical how-to guides. Covers composting methods, composting process, organic material types, organic fertilizer, compost as fish food, practical requirements for making a good compost heap, three composting methods: Indore, Bangalore and heating-process method, all applicable worldwide. Practical use of compost in small-scale farming. Download here (544 kb pdf)."Harnessing the Earthworm" by Dr. Thomas J. Barrett, Humphries, 1947, with an Introduction by Eve Balfour, Wedgewood Press, 1959, Bookworm, ISBN 0916302091"A practical inquiry into soil building, soil conditions, and plant nutrition through the action of earthworms, with instruction for the intensive propagation and use of domesticated earthworms in biological soil building." Well-researched, well-written, pioneering book on vermicomposting, very positive outlook, a refreshing read. Includes Dr George Sheffield Oliver's famous story "My Grandfather's Earthworm Farm" -- inspiring! Facts, figures and illustrations, details of Barrett's Earthmaster Culture Bed. Buy at Amazon.com: Harnessing the EarthwormComposting for the Small Farmer -- How to Make Fertilizer from Organic Waste, by Albert Aboli and John Scully, Foundation for Sustainable Development in Africa and United Nations Environment Programme,September, 1993, 24 pages, illustrated -- Low-tech methods can give high-quality results: this clear and concise booklet covers the basics well. Aimed at 3rd World farmers, of interest to all small farmers and gardeners. Full text free online at the CD3WD 3rd World Development online library:http://www.fastonline.org/CD3WD_40/CD3W ... 6.HTMLearn how to Make and Use Compost Manure in Farming, by Pius B. Ngeze, Stantex Publishers and Friends-of-the-Book Foundation, Nairobi, Kenya, 1982, 1998, 54 pages -- Basic instructions on producing high-quality compost on-farm, using 1-cubic-metre layered heaps in boxes. For small farmers in the 3rd World, and for anyone interested in organic growing. Full text free online at CD3WD 3rd World Development online library:http://www.fastonline.org/CD3WD_40/CD3W ... .HTMManual of On-Farm Vermicomposting and Vermiculture -- by Glenn Munroe Organic Agriculture Centre of Canada: good coverage of the why-to's and how-to's of vermicomposting for farmers, 56-page illustrated pdf (1.5 Mb).http://www.organicagcentre.ca/DOCs/Verm ... ual_gm.pdf
An Agricultural Testament by Sir Albert Howard, Oxford University Press, 1940.This is the book that started the organic farming and gardening revolution, the result of Howard's 25 years of research at Indore in India. The essence of organics is brilliantly encapsulated in the Introduction, which begins: "The maintenance of the fertility of the soil is the first condition of any permanent system of agriculture." Read on! Full explanation of the Indore composting process and its application. Excellent on the relationship between soil, food and health. Full text online at the Journey to Forever Small Farms Library.The Waste Products of Agriculture -- Their Utilization as Humus by Albert Howard and Yeshwant D. Wad, Oxford University Press, London, 1931Where Howard's An Agricultural Testament charts a new path for sustainable agriculture, this previous book describes how the Indore composting system which was the foundation of the new movement was developed, and why. Howard's most important scientific publication. Full text online at the Journey to Forever Small Farms Library.Farming and Gardening for Health or Disease (The Soil and Health) by Sir Albert Howard, Faber and Faber, London, 1945, Devin-Adair 1947, Schocken 1972This is Howard's follow-up to An Agricultural Testament, extending its themes and serving as a guide to the new organic farming movement as it unfolded -- and encountered opposition from the chemical farming lobby and the type of agricultural scientists Howard referred to as "laboratory hermits". Together, the two books provide a clear understanding of what health is and how it works. Full text online at the Journey to Forever Small Farms Library.See a review of Albert Howard's work, plus a short bibliography and links to his major works and some of his published papers, at the Journey to Forever Small Farms Library.The Earth's Green Carpet by Louise E. Howard, 1947, Faber & Faber, LondonIn this unusually clear book, Lady Howard (Sir Albert Howard's wife), has written a "layman's introduction" which is also a work of literary distinction. Her subject is nothing less than the life cycle studied as a whole, and this leads inevitably to the importance of a reformed agriculture for the health of the community. She saw the need for a popular introduction to her husband's revolutionary ideas and principles, and her book draws a vivid picture of what lies behind the appearance of the Earth's green carpet. "Nature is not concerned to give us simple lessons," Lady Howard says -- and yet she transmits them here with admirable simplicity and clarity, a delight to read. More than an introduction, the book is a survey of the whole body of work of the pioneers of organic farming and growing. Full text online at the Journey to Forever Small Farms Library.Sir Albert Howard in India by Louise E. Howard, Faber & Faber, London, 1953, Rodale 1954Albert and Gabrielle Howard worked as fellow plant scientists and fellow Imperial Economic Botanists to the Government of India for 25 years, and this is a study of their work by Sir Albert's second wife Louise (sister of Gabrielle, who died in 1930). It's a classic study of effective Third World development work. Initially involved with improving crop varieties, the pair soon concluded it was futile to fiddle with seeds unless the work took full account of the system and circumstances as a whole. Thus developed a sustained interest in putting agricultural research into its right relation with the needs of the people, and a fundamental belief in peasant wisdom. Results were useful only if they could be translated into peasant practice. This led to the development of the famous Indore system of composting organic wastes: improved seeds were no use in impoverished soils. It's a great story. Full text online at the Journey to Forever Small Farms Library.The Medical Testament published by the 31 doctors of the Cheshire Panel Committee in England on March 22 1939 was a milestone in the development of the infant organic farming movement. It acknowledged great advances in the realm of cures, but rather the opposite when it came to prevention. It also explained why this was so, and offered the remedy, plus the proof of it: "A fertile soil means healthy crops, healthy animals and healthy human beings." This is a classic document, now long out of print -- a lost classic. We tracked down a copy of the original pamphlet, plus some of the associated documents and publications -- 15 papers in all, virtually a book, all available in full-text online at the Journey to Forever Small Farms Library. This is what organics is all about.
szerző: Kökény Attila
Forrás: http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/ ... en_22.html
Az intenzív mezőgazdaság a vegyianyagaival tönkretette a Föld legtöbb termőtalajának természetes tápanyagszolgáltató képességét, ami a talaj táplálékhálójának kiegyensúlyozott működésére épül.Az elmúlt évtizedekben azonban széleskörű tudás gyűlt össze kísérletező farmerok tapasztalataiból és tudományos kutatók kísérleteiből, miként is lehet megfordítani a rombolást és újraépíteni a termőképességet.A regeneratív mezőgazdaság képes visszaállítani és fenntartani a termőképességet minimális input használatával, s a megoldások már világszerte több száz millió hektáron, minden földrészen, talajtípuson, klímán bizonyítottan tisztességes hozammal működnek.A regenerációs eljárások keretrendszere magában foglalja a konzervációs talajművelést (forgatás nélküli művelést és direktvetést), a mulcshagyó művelést, a sok fajtából álló fedőnövények alkalmazását, intenzív legeltetést, s a biológiai egyensúly létrehozására a komposzt és komposztkészítmények alkalmazását.Nagyon fontos, hogy a keretrendszerből kiemelt egyes elemek alkalmazása nem hoz tartós eredményt és önmagában jóval alacsonyabb hatásfokú.Például direktvetést elkezdeni szerves anyagban szegény és sérült mikrobiológiájú talajban értelmetlen, mert a föld nem képes tápanyagot szolgáltatni a kultúrnövényeknek, a gyomnyomás nagyon magas lesz, mert a zavart talajállapot még a gyomoknak kedvez és a föld tömörödöttsége miatt a gyökerek sem képesek megfelelően terjedni.Ezért szerintem a regenerációs mezőgazdaságra való áttérést a talaj mikrobiológiai egészségének helyreállításával érdemes kezdeni. A mikroorganizmusokat utána táplálni kell, erre szolgálnak az élő fedőnövények és a mulcs. A mikroorganizmusok 24 órában dolgoznak a tápanyagok feltárásán és életfolyamataiktól már elkezd lazulni a talaj, a táplálékháló működése beindul, a gyomok nyomása csökken és a kultúrnövényeknek rendelkezésére áll már a feltárt tápanyag.Ez a folyamat éveket vesz igénybe, ezért bármikor el lehet kezdeni, csak javulni fog tőle a termékenység.Ne feledd, az elmúlt 50 évben több ezer év talajépítő folyamatának eredménye lett tönkretéve, aminek teljes helyreállítása jó technológiával nagyjából 10-15 évre tehető, de már az első 2-3 év után látható a pozitív fejlődés.A talaj gyógyszere a magas biológiai értékű komposzt és az Aktívan Levegőztett Komposzt Oldat (ALKO, angol technikai nevén Actively Aerated Compost Tea, AACT), amelyekben megtalálhatóak mindazon jótékony mikroorganizmusok, akik elszaporodva létrehozzák és megerősítik a biológiai egyensúlyát vesztett talajokban a táplálékhálót. A természetben a táplálékháló biztosítja a tápanyagot a növényeknek és a gombás/bakteriális aktivitás stabilizálja a talaj szerkezetét. A táplálékháló csak egészséges talajban működik kielégítően, tömörödött, elporított, levegőtlen, vegyianyagokkal és sókkal terhelt földben nem képes ellátni védelmi és táplálékszolgáltató funkcióját, az ilyen környezet a kártevőknek kedvez és szintetikus input nélkül nem fenntartható a termelés.
A komposzt a közhiedelemtől eltérően nem trágya és használati értéke nem a kémiai analízisében foglalt NPK mennyisége, hanem a mikroorganizmusok gazdagsága, amelyek nagy példányszáma és változatossága képes gyorsan és maradandóan a talaj termékenységét javítani. Egy jó minőségű komposzt tömegének jelentős része mikroorganizmusokból áll, s több mikroorganizmus van egy kilogramm komposztban, mint amennyi csillag az égen! A magas biológiai értékű komposzt és az abból készülő ALKO a talaj mikroszkopikus élővilágát pótolja és erősíti, illetve az ALKO a föld feletti vegetáció természetes immunitását is helyreállítja.
A komposztoldat készítését egy másik cikkben részletezem, de fontos ismérve, hogy kizárólag közvetlenül kijuttatás előtt lehet elkészíteni a jó minőségű komposztból, ezért kereskedelmi forgalomba nem lehet hozni, sem eltárolni. Gyorsan szaporodó mikroorganizmusokkal teli oldatról van szó, amely oldat biológiai összetétele órák alatt képes jelentősen megváltozni a környezeti hatásoktól függően, levegőtlenné válása esetén órák alatt anaerob mikroorganizmusok szaporodnak fel benne, amelyek már nem jótékony hatásúak. Az oldat biológiai minőségét mikroszkóppal végezzük és a házilag végzett analízishez érdemes elvégezni egy talajmikrobiológiai tanfolyamot.
A komposztálás
Nagyon sokan komposztálnak különböző elvek alapján, azonban a végtermék elég sokszor nem kielégítő tulajdonságokkal rendelkező komposzt, hanem esetleg évekig rothasztott, mikrobiológiában szegényes, elszenesedett szerves anyag.
A komposzt mikroorganizmusokban gazdag, sötétbarna, erdőillatú, laza szerkezetű anyag, amely levegős környezetben zajló lebontó folyamat végeredménye. A komposztnak mindig kellemes erdőillata van, az átrakások során érezhetőek anaerob bomlástermékek kis mennyiségben (ammónia, hidrogén-szulfid, stb.) de a komposztnak alapvetően nem lehet rothadt szaga.
Egy trágyahalom vagy friss fűkaszálék rothadása nem komposztálás, bár a több éves rothadás végeredménye emlékeztethet komposztra.
A minél változatosabb fajtájú szerves anyagok levegős komposztálási folyamata végbemehet az alábbi egyszerű módokon:
Statikus komposzt (megfelelő arányban összekevert szénben és nitrogénban gazdag anyagok kontrollálatlan, lassú korhadása, keverés nélküli, levegőben gazdag környezetben
Vermikomposzt (giliszták segítségével feldolgozott szervesanyagok, levegőben gazdag környezetben)
Termokomposztálás (megfelelő arányban összekevert szénben és nitrogénban gazdag anyagok irányított és ellenőrzött korhadása, meghatározott ciklusú keveréssel, levegőben gazdag környezetben)
A komposztálás leghatékonyabb formája a termokomposztálás, ezzel optimális körülmények között 3 hónap alatt már elkészülhet a komposzt.
A termokomposztálás során levegőben gazdag környezetben a megfelelő arányban összekevert szerves összetevők gyorsan és kontrolláltan, magas hőfejlődés mellett alakulnak stabil tápanyaggá, miközben a fertőző gombák és baktériumok, illetve a gyommagvak sterilizálódnak.
A lehűlési fázisban a talaj és ezen keresztül a növények számára jótékony mikroorganizmusok szaporodnak fel, amelyek a komposztkészítmények kijuttatásakor gyorsan belakják a környezetet.
A mikroorganizmusok mindegyike más táplálékra specializálódott és más környezeti körülmények között aktív, ezért rendkívül fontos a minél szélesebb változatosságú tápanyagok biztosítása a komposzthalomban.
Minél több féle szerves kiinduló anyagból dolgozunk, annál több féle mikroorganizmusnak adunk táplálékot, ezáltal a területünken is megnövekszik az élővilág változatossága. A változatos élővilág pedig egyre magasabb termékenységet, lazább talajállapotot és egészségesebb növényeket jelent.
A termokomposztálás folyamata
A biológiailag aktív termokomposztot kb 1-1.5 m3 legkisebb mennyiségben érdemes előállítani, a felső mennyiségi határt csak a üzemméret korlátozza. Ekkora térfogatú anyagnak van már olyan tehetetlensége, amivel az optimális hőmérséklet, páratartalom és oxigénellátottság egyszerűbben tartható A komposzthalomnak már közvetlenül összeállítás után csökken a térfogata, ezért kb. 2 m3 a kiinduló anyagmennyiség össztérfogata, amely a lebomlás során folyamatosan csökken, a végleges térfogat a kiinduló térfogat kb. 60-30 százaléka.
Ekkora komposztmennyiség szilárd formában kiszórva fél hektár kezelésére elég, ALKO formájában 40-50 Ha permetezésére elegendő, 200 liter/Ha arányban. A szilárd komposzt és az ALKO hatásmechanizmusa azonban eltérő, ezért a szükséges biológiai változtatás függvényében kell alkalmazni a két különböző anyagot.
A tesztelésre vagy kis területre szükséges komposzt előállítására szolgáló, állítható méretű komposztkast 50x50 mm vagy 50x100 mm rácsméretű, 3 mm átmérőjű horganyzott, ponthegesztett acélrácsból érdemes készíteni, amelynek magassága 100-120 cm (gabion).
A kör alakú rácsos kas könnyen mozgatható, gyorsan szerelhető, mérete a változó térfogat mértékéhez igazítható és előnye az akadálytalan szellőzés, ami alapvető feltétel a jó oxigénellátottsághoz.
A komposztkast naptól, széltől, esőtől védett helyen kell felállítani, s geotextíliával vagy ponyvával takarni eső ellen (ha túlnedvesedik a komposzt levegőtlenné válhat, ha szeles helyen van, gyorsan lehűl és kiszárad).
Télen, hidegebb időjárás esetén beltérben is összeállítható a komposztkas, mert helyes technológia esetén nem kell tartani kellemetlen szagoktól. Ha nincs lehetőség télen a beltéri komposztálásra, érdemes kockabálával körbe rakni védelemként.A kis léptékű komposztáláshoz csak az alábbi eszközökre van szükség:
sűrű fogú komposztvilla
ásólapát
legalább 40 cm szárhosszúságú komposzthőmérő, de egy méteres trágyalé hőmérő előnyösebb
Komposztkas 50x50 mm ponthegesztett, horganyzott rácsból
A komposztot bármilyen növényi hulladékból elő lehet állítani, amennyiben a megfelelő szén:nitrogén arány (30:1-35:1 C:N) beállítható. A Cornell Egyetem anyagtáblázata jó kiindulópont a különböző nyersanyagok felhasználásához, de a rendelkezésre álló anyagok nagy változatosságúak, ezért a megfelelő összetétel ismert tulajdonságú alapanyagok esetén pontos kalkulációra épül, ismeretlen tulajdonságú anyagok esetén fontosabb a gyakorlat szerepe.
A termokomposzt az anyagra jellemző nedvességi állapotú, térfogatszázalékban megadott alapreceptje az alábbi:
25% nitrogénforrás (minél változatosabb legyen, friss tárgya, féreghajtótól, antibiotikumoktól mentes, tetszőleges fajtájú állattól, az emberi trágya is kiválóan alkalmas, illetve pillangósok kaszáléka tartozik még ebbe a kategóriába)
30% zöld anyag (szermaradványoktól mentes friss zöldkaszálék, széna, zöld vad növények, gyomok, minél változatosabb, annál jobb, a pillangósok nitrogénforrást jelentenek)
45% szénforrás (szermaradványoktól mentes gallyapríték, szecskázott kukoricaszár, kukoricacsutka, szalma, falevél, nád, minél változatosabb a szenes tápanyagforrás, annál jobb)
Fontos a növényvédő szermaradványoktól mentes, lehetőleg BIO területről, BIO állattartásból származó tárgya és egyéb alapanyagok használata, mert a vegyi anyagok pusztító hatásúak a jótékony hatású mikrobiológiára, szermaradványok esetén a legtöbb esetben nem megy végbe, vagy leáll a komposzthalomban a felszaporodási, hőfejlődési folyamat.Ez nem sznobizmus, hanem természetes biológiai igény, mert az intenzív mezőgazdaság által használt vegyianyagok elpusztítják azokat a baktériumokat és gombákat is, amelyeknek alapvető szerepe van a tápanyagfeltárásban.(Erről nem beszélnek szívesen a baktériumtárgya forgalmazók, hogy termékeiket azért kell minden évben megvásárolni a termelőnek, mert az intenzív termelésben alkalmazott fungicidek és bactericidek használata azokat is elpusztítja.)
A komposztkas betöltése előtt a szénforrásokat szükség szerint aprítani és nedvesíteni kell, amíg egyenletesen be nem áznak az összetevők.
A nedvesítésre kizárólag klór és kloramin mentes, kezeletlen vizet szabad használni, (a kezelt víz antibakteriális hatású, megöli a hasznos baktériumokat), javasolt a kút és esővíz használata.
A minél nagyobb változatosságú mikrobiológia megteremtésére a változatos tápanyagok használata mellett érdemes beoltani a komposztot.
Az oltóanyag lehet kereskedelmi forgalomban vásárolt mikrobiális készítmény (különféle baktériumtrágyák, komposztkészítmények) vagy egészséges, emberi tevékenységtől mentes erdőből, őserdőből, érintetlen mezőből gyűjtött talajminta, vagy kis mennyiségű, jó biológiai minőségű komposzt.
A komposztkas összeállítása után az összetevőket szendvicsszerűen, ismétlődően vékony rétegekben kell egymásra helyezni, rakodás közben szükség szerint rétegenként permetezve nedvesíteni az optimális 50-55% nedvességtartalomra.Az első réteg mindig legyen szenes réteg, minél lazább, levegősebb alapanyagból (faőrlemény, kukoricacsutka, kukoricaszár, stb.), utána következhet a nitrogénben gazdag, majd a zöld anyag, s ezek a rétegek ismétlődjenek. A halom tetejére szalmát, mulcsot érdemes tenni, amely szigetelésként működik és levegőt enged át az alsó rétegekbe.A kis méretű halomba levegőztető csövet nem érdemes beépíteni, megfelelő keverési aránynál elegendő levegő jut a halomba.
Az oltóanyagokat kis mennyiségben érdemes alkalmazni, porcukorszerűen szitálva a rétegek közé.
A legegyszerűbb nedvességellenőrzés, ha egy marék anyagot összeszorítva 1-2 csepp folyadék jön ki belőle. Ettől eltérően túl száraz vagy nedves a komposzt, ha száraz, be kelle permetezni, ha túl nedves átrakás közben száraz szenes anyagot adni hozzá.Igen hasznos egy nagy tömegű, csak szénben gazdag anyagokból álló halmot készíteni egy külön kasban, amelyet nedvesen tartva és erdőn, mezőn szedett gombákkal és micéliummal beoltva lehet folyamatos oltóanyagként használni a komposztálás során. A gombaoltás egyszerű, a szedett gombát (akár öreg, kukacos, maradék gomba is megfelelő, vagy csak a fehér gombaszálakkal átszőtt avar) sok vízben leturmixolva be kell locsolni mélyen a aprítékhalmot. Ezáltal jelentős spórakoncentráció kerül a tápanyagban gazdag halomba, amelyet hamarosan átszőnek a gombafonalak.
A megfelelő hőmérséklet szerepe és ellenőrzése
Alapvető követelmény, hogy a komposzthalom minden egyes pontjának el kell érnie az 50 C fokos hőmérsékletet legalább három egymást követő napig.
Ez a hőmérséklet fontos a sterilizálás miatt, így nem maradnak a halomban fertőző mikroorganizmusok és életképes gyommagvak.A jól összeállított komposzthalom maghőmérséklete két-három napon belül eléri a 60-65 C fokot.
Amikor eléri a 65 C fokot, mindenképp át kell forgatni meghatározott sorrendben, hogy megmaradjon a mikrobiológiai változatosság, amely magas hőmérsékleten elpusztulna és a levegőtlenné váló környezetben ne szenesedjenek el a tápanyagok.
A komposzthalom hőmérsékletét komposzthőmérővel folyamatosan ellenőrizni kell A folyamat elején legalább naponta kétszer, a lassuló melegedési fázisok idején egyszer, a hűlési fázisban néhány naponta elég ellenőrizni.
A komposzt maghőmérséklete a mérvadó, amihez jó esetben egy méteres szárú hőmérő szükséges, több helyen ellenőrizve a hőmérsékletet.
Erre a célra lehet használni az olcsóbb, 40 cm szárú, rozsdamentes bimetál hőmérőt is, de optimálisabb a méteres szárú trágyalé hőmérő, mert ez képes a komposzt magjáig elérni.
Komposzthőmérő, 1 méteres szárral
Tehát átforgatni csak akkor kell a komposztot, mikor túlmelegedett a hőmérséklete 65 C fok fölé, vagy legalább három napig már a megfelelő, 50 C feletti hőmérsékleten volt. Hőmérséklet megfutás esetén azonnal át kell forgatni a halmot, mert a túlhevülés esetén egyrészt kipusztulnak a jótékony mikroorganizmusok, másrészt elszenesednek a szerves anyagok komposztálódás helyett. Magas nitrogéntartalmú komposztnál előfordulhat öngyulladás is, ezért rendkívül fontos a hőmérséklet ellenőrzése.
Optimális hőmérsékleti görbe ötszöri átforgatással
A komposzthalom átforgatás sorrendje az alábbi:
komposztkas levétele, összeállítása a régi halom mellett
a komposzthalom felső egyharmadának félrerakása
a komposzthalom belsejét az új halom külsejére tölteni
a régi halom külsejét az új közepére tölteni, míg nagyjából a fele magasságot el nem érjük
a felétől a félretett felső réteget töltjük
majd a régi halom alját az új halom tetejére tesszük
szükség szerint nedvesíteni a halmot az optimális nedvesség elérésér
Jól összeállított halom 4-5 forgatás után már nem melegszik vissza, ekkor megkezdődik a lehűlési fázisa.
Ennek során szaporodnak fel benne a jótékony mikroorganizmusok és az érés során a komposzt tömegének 40-50%-át is eléri az élő mikroorganizmusok tömege.
Komposzt elektronmikroszkóp alatt.A baktériumok, gombafonal és spórák teszik ki a komposzt jelentős részét.
A hőtermelés csökkenése után 3-6 hónapig tartó hűlési fázis során végig érettnek tekinthető a komposzt, akkor alkalmas ALKO készítésére is. A 6 hónapnál idősebb komposztot mindenképp juttassuk ki, mert fokozatosan csökken a biológiai értéke, ahogy elfogyott a tápanyag, úgy fogy belőle az élő mikroorganizmus is.A feljebb vázolt komposztálási forgatókönyv optimális esetre vonatkozik, ettől eltérő helyzetekben be kell avatkozni a halom átrakásánál a megfelelő keverékarányok biztosítására.
Komposzt kijuttatása
Az érett komposztot szilárd formában a nedves talajfelszínre kell kijuttatni 10-20 q/Ha mennyiségben és lehetőség szerint csak sekélyen bedolgozni vagy mulccsal fedni (szántóföldi gyakorlati szempontból hasznos szárzúzás előtt kiszórni trágyaszóróval).
A komposzt bedolgozás nélkül is kiszórható lábon álló kultúrába vagy legelőre, fontos, hogy lehetőleg eső előtt történjen a kijuttatás, mert így a mikroorganizmusok könnyen behatolnak a nedves talajba. A száraz időben, száraz talajra kijuttatás esetén jelentős a mikrobiológiai veszteség,ezért figyelni kell a megfelelő körülményekre.Napsütésben, aszályban nem érdemes kijuttatni a komposztot és komposztkészítményeket, mert a mikroorganizmusok UV érzékenyek, a sokkhatástól jelentős részük azonnal elpusztul a napsütésben és száraz környezetben.A komposztot nem lehet túladagolni, minél több kerül ki, annál gyorsabban lesz jobb minőségű a talaj.
A komposzt vizsgálata
A komposzt mikrobiológiai vizsgálata fontos lépés, mivel ezzel állapítható meg biológiai értéke. A hagyományos, tápanyagokat ellenőrző vizsgálat nem ad információt a biológiai összetételről és aktivitásról.A mikrobiológiai összetétel vizsgálat többféle módon kivitelezhető, az általunk végzett mikroszkópos analízis a biomassza számítással aránylag egyszerűen és gazdaságosan ad képet a komposzt felhasználhatóságáról.Csak a legjobb biológiai paraméterekkel rendelkező komposztot érdemes oltóanyagként használni és oldatként kipermetezni, kevéssé optimális összetételű komposztot csak talaj szerkezetjavító anyagként érdemes számításba venni.Aki otthon szeretné ellenőrizni a talajának és komposztjának biológiai minőségét mindenképp szüksége van egy 40x-100x-400x nagyítású mikroszkópra és megfelelő mikrobiológiai tudásra, hogy felismerje a különféle mikroorganizmusokat.A szükséges tudást a tanfolyamunkon elsajátíthatja és így az alapvető vizsgálatokat el tudja végezni házilag.
Ajánlott magyar nyelvű olvasmányok
Kátai János - talajökológia
Ajánlott angol nyelvű olvasmányok
"Farm-Scale Composting Resource List", Agronomy Resource List from the Appropriate Technology Transfer for Rural Areas (ATTRA) -- companion to ATTRA's "Sustainable Soil Management" Soil System Guide (same site). Reading List, References, Associations, Web Resources, Software, Magazines, Newsletters & Journals, E-mail Discussion Lists & Web Forums, Bibliographies, Current Research.http://www.attra.org/attra-pub/farmcompost.html"On-Farm Composting Handbook", Northeast Regional Agricultural Engineering Service, Waste Management Publications: NRAES-54, 1992, ISBN 0-935817-19-0, 186 pages -- This prize-winning handbook gives a thorough overview of farm-scale composting and explains how to produce, use, and market compost. Benefits and drawbacks, the process, raw materials, methods, operations, management, site and environmental considerations, using compost, marketing, economics, and other options for waste management, with figures, tables, calculations, references (over 160 publications), and glossary. Order online:http://www.nraes.org/nra_order.taf?_fun ... s-54"Field Guide to On-Farm Composting", Northeast Regional Agricultural Engineering Service, Waste Management Publications: NRAES-114, 1999, ISBN 0-935817-39-5, 128 pages -- Day-to-day compost system management, for on-site use. Companion book to the "On-Farm Composting Handbook".http://www.nraes.org/nra_order.taf?_fun ... reparation and Use of Compost", Agrodok No. 8, Agrodok Publications, Agromisa Foundation, 1994, ISBN 90-72746-52-XThe Agrodok booklets are useful and practical how-to guides. Covers composting methods, composting process, organic material types, organic fertilizer, compost as fish food, practical requirements for making a good compost heap, three composting methods: Indore, Bangalore and heating-process method, all applicable worldwide. Practical use of compost in small-scale farming. Download here (544 kb pdf)."Harnessing the Earthworm" by Dr. Thomas J. Barrett, Humphries, 1947, with an Introduction by Eve Balfour, Wedgewood Press, 1959, Bookworm, ISBN 0916302091"A practical inquiry into soil building, soil conditions, and plant nutrition through the action of earthworms, with instruction for the intensive propagation and use of domesticated earthworms in biological soil building." Well-researched, well-written, pioneering book on vermicomposting, very positive outlook, a refreshing read. Includes Dr George Sheffield Oliver's famous story "My Grandfather's Earthworm Farm" -- inspiring! Facts, figures and illustrations, details of Barrett's Earthmaster Culture Bed. Buy at Amazon.com: Harnessing the EarthwormComposting for the Small Farmer -- How to Make Fertilizer from Organic Waste, by Albert Aboli and John Scully, Foundation for Sustainable Development in Africa and United Nations Environment Programme,September, 1993, 24 pages, illustrated -- Low-tech methods can give high-quality results: this clear and concise booklet covers the basics well. Aimed at 3rd World farmers, of interest to all small farmers and gardeners. Full text free online at the CD3WD 3rd World Development online library:http://www.fastonline.org/CD3WD_40/CD3W ... 6.HTMLearn how to Make and Use Compost Manure in Farming, by Pius B. Ngeze, Stantex Publishers and Friends-of-the-Book Foundation, Nairobi, Kenya, 1982, 1998, 54 pages -- Basic instructions on producing high-quality compost on-farm, using 1-cubic-metre layered heaps in boxes. For small farmers in the 3rd World, and for anyone interested in organic growing. Full text free online at CD3WD 3rd World Development online library:http://www.fastonline.org/CD3WD_40/CD3W ... .HTMManual of On-Farm Vermicomposting and Vermiculture -- by Glenn Munroe Organic Agriculture Centre of Canada: good coverage of the why-to's and how-to's of vermicomposting for farmers, 56-page illustrated pdf (1.5 Mb).http://www.organicagcentre.ca/DOCs/Verm ... ual_gm.pdf
An Agricultural Testament by Sir Albert Howard, Oxford University Press, 1940.This is the book that started the organic farming and gardening revolution, the result of Howard's 25 years of research at Indore in India. The essence of organics is brilliantly encapsulated in the Introduction, which begins: "The maintenance of the fertility of the soil is the first condition of any permanent system of agriculture." Read on! Full explanation of the Indore composting process and its application. Excellent on the relationship between soil, food and health. Full text online at the Journey to Forever Small Farms Library.The Waste Products of Agriculture -- Their Utilization as Humus by Albert Howard and Yeshwant D. Wad, Oxford University Press, London, 1931Where Howard's An Agricultural Testament charts a new path for sustainable agriculture, this previous book describes how the Indore composting system which was the foundation of the new movement was developed, and why. Howard's most important scientific publication. Full text online at the Journey to Forever Small Farms Library.Farming and Gardening for Health or Disease (The Soil and Health) by Sir Albert Howard, Faber and Faber, London, 1945, Devin-Adair 1947, Schocken 1972This is Howard's follow-up to An Agricultural Testament, extending its themes and serving as a guide to the new organic farming movement as it unfolded -- and encountered opposition from the chemical farming lobby and the type of agricultural scientists Howard referred to as "laboratory hermits". Together, the two books provide a clear understanding of what health is and how it works. Full text online at the Journey to Forever Small Farms Library.See a review of Albert Howard's work, plus a short bibliography and links to his major works and some of his published papers, at the Journey to Forever Small Farms Library.The Earth's Green Carpet by Louise E. Howard, 1947, Faber & Faber, LondonIn this unusually clear book, Lady Howard (Sir Albert Howard's wife), has written a "layman's introduction" which is also a work of literary distinction. Her subject is nothing less than the life cycle studied as a whole, and this leads inevitably to the importance of a reformed agriculture for the health of the community. She saw the need for a popular introduction to her husband's revolutionary ideas and principles, and her book draws a vivid picture of what lies behind the appearance of the Earth's green carpet. "Nature is not concerned to give us simple lessons," Lady Howard says -- and yet she transmits them here with admirable simplicity and clarity, a delight to read. More than an introduction, the book is a survey of the whole body of work of the pioneers of organic farming and growing. Full text online at the Journey to Forever Small Farms Library.Sir Albert Howard in India by Louise E. Howard, Faber & Faber, London, 1953, Rodale 1954Albert and Gabrielle Howard worked as fellow plant scientists and fellow Imperial Economic Botanists to the Government of India for 25 years, and this is a study of their work by Sir Albert's second wife Louise (sister of Gabrielle, who died in 1930). It's a classic study of effective Third World development work. Initially involved with improving crop varieties, the pair soon concluded it was futile to fiddle with seeds unless the work took full account of the system and circumstances as a whole. Thus developed a sustained interest in putting agricultural research into its right relation with the needs of the people, and a fundamental belief in peasant wisdom. Results were useful only if they could be translated into peasant practice. This led to the development of the famous Indore system of composting organic wastes: improved seeds were no use in impoverished soils. It's a great story. Full text online at the Journey to Forever Small Farms Library.The Medical Testament published by the 31 doctors of the Cheshire Panel Committee in England on March 22 1939 was a milestone in the development of the infant organic farming movement. It acknowledged great advances in the realm of cures, but rather the opposite when it came to prevention. It also explained why this was so, and offered the remedy, plus the proof of it: "A fertile soil means healthy crops, healthy animals and healthy human beings." This is a classic document, now long out of print -- a lost classic. We tracked down a copy of the original pamphlet, plus some of the associated documents and publications -- 15 papers in all, virtually a book, all available in full-text online at the Journey to Forever Small Farms Library. This is what organics is all about.
-
yoda52
- kemencefűtő-segéd
- Hozzászólások: 22
- Csatlakozott: 2018.08.15. 08:41
- Adott köszönetek: 1x
- Kapcsolat:
Re: Komposztálás
Köszi Jani ! Olvastam már komposztálásról régebben de nem árt a frissítés ! Ez elég jó leírás,tetszik!
A láng legyen veletek